Mindannyiunk számára ismerős kihívás lehet egy új szokás kialakítása vagy akár egy meglévő, nem kívánatos szokás elhagyása. Nem függőségekre gondolok itt, hanem olyan egyszerűbb tevékenységekre, mint például: több vizet inni, időben lefeküdni aludni vagy kevesebb időt tölteni a közösségi oldalakon.

Annak ellenére, hogy egyszerű feladatnak tűnnek – hiszen oly sokan képesek erre mindenféle megerőltetés nélkül – gyakran nem járunk sikerrel, a változás nem épül be a mindennapokba, nem válik szokássá. De vajon miért nem?

„Nagy vagyok elég kitartó.”

„Nincs elég akaraterőm.”

„Nem vagyok elég jó.”

„Nekem ez nem megy.”

A csalódás és az önostorozás helyett azonban nézzünk meg, milyen tanácsokat ad számunkra BJ Fogg, a Tiny Habits című könyv szerzője, aki évtizedeken át kutatta és elemezte azt, mitől is függ egy szokás sikeres kialakítása.

A módszer – ahogyan a változást megközelítjük – döntő lehet az eredmény tekintetében.

Az alábbiakat mindenképpen érdemes végiggondolni, mielőtt belekezdünk a munkába:

• pontosan határozzuk meg, hogy min szeretnénk változtatni
• az első lépés elég könnyű legyen ahhoz, hogy kevés energiával beépíthető legyen a mindennapi életünkbe
• ünnepeljük meg a sikereinket

Az általánosan megfogalmazott vágyak (pl. többet szeretnék mozogni, egészségesebben kellene étkezni, rendet fogok tartani a szobámban) nem megfoghatóak. Mi az az első kicsi lépés, amit már ma meg tudnunk tenni ezen az úton?

• egy megállóval hamarabb szállok le a buszról
• távolabb parkolok a bejárattól
• lépcsőn közlekedek lift helyett
• 3 dolgot elpakolok, mielőtt kilépek a szobából
• az egyik (melyik?) étkezésnél elhagyom a kenyeret

A szokások kialakítása vagy éppen elhagyása kemény munka. Lehet, hogy évek óta belénk ivódott tevékenységeken szeretnénk változtatni, és gyakran tudattalanul tesszük azt, amit már igazán nem is szeretnénk.

Bármilyen kicsi lépéssel is kezdünk, nagyon fontos, hogy ha sikerrel járunk, dicsérjük meg magunkat. Ha pedig első próbálkozásra nem sikerült a szokás kialakítása (gyakran van így), akkor se csüggedjünk. Ez csupán annyit jelent, hogy újra kell kezdjük vagy máshogyan kell folytatnunk. A szerző szerint ilyenkor nem velünk van a baj, hanem inkább azzal, hogy a tervezett lépés nem a lehetőségeink, képességeink és a motivációnk mértéke alapján lett megválasztva.